Ha szakembert keres

Repedezett fuga a szélsőséges időjárási körülmények miatt :

Sajnos hiába van hajnalban megfelelő idő egy teraszfugázásra, ha a lemosás után két órával tűzi a nap egészen estig. Ilyenkor szinte biztos, hogy össze fog repedni a fuga, és lehet, hogy nem lesz megfelelő a szilárdsága sem. Ugyanúgy probléma, ha téli időben, egy fűtetlen lakásban fugázzuk ki a burkolatot, mert az nem megfelelően fog kikötni, és el fog színeződni a hideg és a pára miatt.  
A felhasználni kívánt anyagok megfelelő tárolásával sok hibát kiküszöbölhetünk ellenkező esetben, nem biztosítható a jó minőség.
Fal és padló burkolásánál előfordulhatnak a felületen repedések , statikai repedések ez keletkezhet a ház mozgásából is. Ilyen felületre való burkolás esetén nem áll módomban. garanciát vállalni , maximum 15 m2-enként diletálni kellene a burkolandó felületet!
 

Kifűtettlen betonpadló:

Nagyon sokan ma is megpróbálják elhagyni , pedig nagyon fontos! A beton 15-20%-a víz. És a beton a kötéséhez további vizet vesz fel  a környezetéből. Ez azt jelenti,hogy  1 köbméter betonnal kb 150-200 liter víz megy be a házba. Ez a víz, ha a beton befejezte a kötést (28 nap a beton kötési ideje) távozik, ahogy szárad a beton. A padlófűtés csöveken 5-8 centi betonban vannak. Nyilván előbb a felső réteg szárad,aztán szépen a többi. Ha fűtés nélkül van ráburkolva a járólap, akkor amikor majd bekapcsolod a fűtést, a víz ami maradt a betonban elindul szépen kifele, de nem tud,mert leburkoltad a járólappal. Ilyenkor összegyűlik a járólap és a ragasztó között és szépen lassan felfeszíti a lapot a ragasztótól. Ez egy alattomos hiba, mert van, hogy csak néhány év múlva jelentkezik, jellemzően a falak mentén . Ilyenkor a lapok idővel felkopognak,üres kongó hangot adnak ha rálépsz vagy ráejtesz valamit, kipereg közüle a fuga, és később van hogy kézzel fel lehet szedni a lapokat. Nem érdemes kockáztatni. Csak akkor nem kell fűteni ha a beton víztartalma kevesebb mint 1,8-2 CM % Ezt talajfelszíni méréssel is meg  lehet mérni (van erre elektromos mérőműszer), de a legjobb a roncsolásos mérés. Ilyenkor egy kis darab betont felvernek az aljzatból, és egy úgynevezett Karbidos nedvességmérő műszerbe teszik ami megméri a darab nedvességtartalmát. Ilyen műszerrel nem sokan szaladgálnak,de a segédanyag gyártók képviselői, ha az ő anyagaikat használod,általában szívesen elvégzik ezt a mérést, valamennyit ugyan biztos várni kell rá. Ezek a szakemberek a helyszínen az alkalmazandó anyagokra is javaslatot tesznek.
Mindenre van házi praktika,a talajnedvesség mérésre is .Ha egy fólia darabot körberagasztunk a betonon, másnap felszeded, és egy vizes folt van a helyén, akkor a beton nagy valószínűséggel nincs rendesen kiszáradva .A betonban lévő esetleges feszültségek is előjönnek a kifűtéssel. A rejtett repedések láthatóvá válnak. Ezek a repedések akkor is megtörténnek, ha előbb burkolunk, csak akkor csempét is eltörik közben. Ez azért jó, mert a már látszó repedéseket a burkolok különböző módon kezelni tudjak. Vagy dilatációs hézagokat alakítanak ki, vagy a repedéseket „összevarrják” (erre vannak megfelelő anyagok). Így a burkolás után a csempe már biztos nem fog megrepedni. A padló kifűtését a fűtést beüzemelő szakember szokta végezni. A padlóban lévő víz hőmérsékletét naponta 10 fokkal emelni kell, amíg el nem éri az 55 fokot. Ezen a maximális hőfokon kell tartani 10 napig, majd ugyan így visszahűteni. A burkolásnak a kifűtést követő 2 hétben meg kell történnie, ellenkező esetben a kifűtést meg kell ismételni.